Változnak az osztalék elszámolásának szabályai
Az osztalékfizetés – mint a társasági befektetés hozama – alapvető fontosságú a vállalkozások életében. Éppen ezért kiemelt figyelmet érdemel, hogy 2016-tól jelentősen változnak az osztalékfizetés elszámolásának szabályai.
Az első lényeges változás az osztalék kifizethető alapjával kapcsolatos. Eddig az osztalék elsődleges alapja a tárgyévi adózott eredmény volt, amelyet szükség esetén ki lehetett pótolni az eredménytartalékkal. Az új szabály értelmében az osztalék alapja „az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék”, azaz a két eredménykategória összege lesz a kifizethető osztalék maximuma. Ez azokban az esetekben okoz változást, ha a tárgyévi adózott eredmény negatív, és a társaság rendelkezik pozitív eredménytartalékkal. Korábban ilyenkor a teljes eredménytartalék kifizethető volt osztalékként (az egyéb feltételek teljesítése mellett), az új szabályokat követve a jövőben, ugyanebben az esetben a negatív tárgyévi eredménnyel csökkentett eredménytartalék fordítható csak osztalék kifizetésére. Hasonlóképpen, ha a tárgyévi adózott eredmény pozitív, de az eredménytartalék negatív, az osztalék alapja csak a negatív eredménytartalékkal csökkentett tárgyévi nyereség lehet.
Változott a helyesbített saját tőke számítása is. A jövőben a helyesbített saját tőke alatt a lekötött tartalékkal és pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkét kell érteni. (Bár a negatív értékelési tartalék előfordulása nem gyakori, azt a saját tőkéből levonva – negatív szám lévén – éppen növelnénk a saját tőke, így a kifizethető osztalék nagyságát.) Az osztalékalap megváltozott számítási módját (beleértve a helyesbített saját tőke pontosított meghatározását is) értelemszerűen alkalmazni kell az osztalékelőleg fizetésekor, a saját részvény, üzletrész megszerzésekor vagy abban az esetben, ha a jegyzett tőkét a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére emelik fel.
A fizetendő osztalék összegét a jövőben nem abban a beszámolóban kell megjeleníteni, amely üzleti évre a legfőbb szerv jóváhagyta, hanem a fizetendő osztalék a döntés napjának üzleti évében kerül a könyvekbe. (A korábbi példánál maradva a 2016. évi fizetendő osztalék a 2017. üzleti évi beszámolóban jelenik majd meg.) Emiatt megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategória, és az eredménykimutatás utolsó sora az adózott eredmény kategória lesz. Értelemszerűen a saját tőkén belül is adózott eredmény fog szerepelni a mérleg szerinti eredmény helyett.
Korántsem ilyen egyértelmű a kapott osztalék elszámolása a megváltozott szabályok alapján. Továbbra is hatályos az a rendelkezés, miszerint pénzügyi bevételként kell elszámolni az adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó osztalékot, amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. (Eszerint a 2016. évre járó osztalék a 2016. üzleti évi beszámolóban jelenik meg.) Hatályba lépett azonban egy új rendelkezés is, miszerint „az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét”.
Ez az új rendelkezés több kérdést is felvet. A mérlegkészítésig ismertté vált kapott osztalékot tárgyévre kell elszámolni, így az új rendelkezés tartalmával kapcsolatban értelmezési nehézségbe ütközünk, hiszen az új szakasz „előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő” osztalékot említ. Ha jogalkotó szándéka az, hogy az osztalék elszámolása mindkét oldalon szimmetrikusan történjen – azaz a 2016. évre járó osztalék is a 2017. üzleti évi beszámolóban jelenjen meg – akkor viszont a bekezdés módosítására lenne szükség.
Forrás: http://www.piacesprofit.hu
