Még mindig akad bizonytalanság a reklámadó körül…
Közeleg az éves adóbevallások elkészítésének határideje, de a szokásos adónemeken túl idén május 31-ig a reklám közzétételével kapcsolatos bevallás elkészítése sem maradhat ki a sorból (eltérő üzleti éveseknél, adóévet követő ötödik hónap utolsó napja).
Ebből kifolyólag, éppen időszerű a reklámadó bevallás folyamatok áttekintése, az esetleges téves értelmezésekből fakadó hibák javítása, ezáltal a kockázatok, valamint bizonyos esetekben a fizetendő adó csökkentése.
A reklámadó bevezetése óta meglehetősen sok idő eltelt, ugyanakkor a Társaságok nagy része most szembesül azzal, hogy a partnerekkel folytatott tranzakciók esetében nem minden esetben egyértelmű, hogy vajon melyik fél is minősül reklám közzétevőnek, és ennek következtében az sem, hogy reklám közzététel megrendelőjeként felmerül-e kötelezettség, szükséges-e a másodlagos adókötelezettség elkerülése érdekében különböző nyilatkozatokat beszerezni.
Sokan nem tudják, hogy azzal, hogy a partnerüknek esetleg nem adják ki a szükséges közzétevői nyilatkozatot, mert úgy gondolják, hogy helyettük így a reklámközzététel megrendelőjének kell majd adózni, még nem mentesülnek az adókötelezettség alól, ugyanis az ő adókötelezettségük ezzel még nem száll át, az adókötelezettség a megrendelő által nem vállalható át. Egy ilyen partneri szituációban gyakorlatilag teljesen felesleges kettős adóztatás áll elő a törvény erejénél fogva, ami a reklámszolgáltatást, illetve annak igénybevételét megdrágítja, így mindenképpen javasolt a partnereknek (jellemzően nagykereskedő – kiskereskedő viszonylatban) közös álláspontra jutni a tekintetben, hogy ki is az adott ügyletben az adó alanya, és ezen közös értelmezés mentén érdemes rögzíteni a szerződések, számlák, elszámolások szövegeit is.
További probléma, hogy a terjedelemre ugyan nem hosszú, mégis rengeteg kérdést felvető reklámadó törvény szabályait egyesek egyszerűsítve úgy értelmezik, hogy minden reklámköltést a reklámadó alapjába tartozónak számítanak. Pedig ez nem feltétlen igaz. Megfelelő konstrukciók kialakítása mellett akár adó is spórolható.
A reklámadó esetében két adóztatási szál létezik: adóköteles egyrészt a reklám közzététele; másrészt a reklám közzététel megrendelése, ez utóbbi azonban csak meghatározott feltételek esetén. Nagyon lényeges, hogy a két eset nem összekeverendő!
Ügylettípusonként érdemes megvizsgálni, hogy az adott eset melyik adóztatási szál alá esik, és annak megfelelően kell kalkulálni, bevallani és befizetni a kapcsolódó reklámadót. Az alábbi táblázat összefoglalóan bemutatja a két adóztatási szempont közötti különbségeket.
| Reklám közzététele… | Reklám közzététel megrendelése… | |
| Adóköteles ügylet | …a következő fórumokon:
a) médiaszolgáltatásban, b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben, c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón, d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon |
…csak a reklámközzétevő megfelelő nyilatkozata hiányában,
vagy ha a reklám közzétevő nem szerepel a NAV reklámadós nyilvántartásában, vagy ha a megrendelő nem tudja igazolni, hogy a nyilatkozatot kérte, de nem kapta meg , és ezt a tényt nem jelentette be a NAV-hoz, |
| Adó alanya | Reklám közzétevő:
a) médiatartalom-szolgáltató, b)médiaszolgáltató, c) a sajtótermék kiadója, d) a szabadtéri reklámhordozót, járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet, e) az interneten közzétett reklám esetén reklám közzétevője. |
Reklám közzététel megrendelője |
| Adóalap | Adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel
(növelve a reklámügynökség által alkalmazott felárral) |
Adóalap (a nyilatkozattal, NAV adatbázissal, vagy hiábavaló nyilatkozatkéréssel alá nem támasztott) reklám-közzététel megrendelés (adóköteles ügyletek) havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része. |
| Saját célú reklám esetén: reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség | ||
| Adókulcs | Adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%
Adóalap 100 Millió forintot meghaladó része után 5,3% |
5% |
| Bevallás, határidő | Éves, az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja | Havi, a megrendelt reklám közzétételéről szóló számla kézhezvételét követő hónap 20. napjáig |
| Adóelőleg | Két részletben: az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig | |
| Feltöltési kötelezettség | Adóév utolsó hónapjának 20. napjáig | |
| Adókötelezettség | Éves bevallás határidejével egyidőben esedékes | Havi bevallás határidejével egyidőben esedékes |
A fenti táblázat jól szemlélteti a szabályozás összetettségét. A hatékony felkészülés jegyében, a Társaságoknak a számviteli rendszerek kialakítása során érdemes végigvenni és tipizálni a reklámadóval érintett tranzakcióikat, és a könyvelési rendszert finom hangolni, annak érdekében, hogy az adóalap meghatározásakor ne egyesével kelljen a főkönyvi kartonokról kigyűjteni az adóalapba tartozó elemeket. Az így kialakított könyvviteli rendszer az adminisztrációs terheket is csökkenti, figyelembe véve, hogy a rendszeren keresztül könnyedén kinyerhető azon ügyletek pontos listája, amelyek esetében, a megrendelőként történő, kötelezettségtől való mentesülés feltételeként előírt nyilatkozatok beszerzése szükséges.
A közzétevői nyilatkozatok beszerzésével járó adminisztratív terheket szintén jelentősen lehet csökkenteni átgondolt módon, hiszen megfelelő a szerződésbe foglalt nyilatkozat is, azaz nem szükséges azt számlánként kiállítani/beszerezni, hanem célszerű azt a partnerekkel kötött szerződés részévé tenni, amire célszerű a hosszú távú szerződések megújításakor is gondolni.
Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó speciális adóalap megállapítási szabály a reklámadóban is van: először, az egyedi adóalapokat szükséges összevonni, erre az összegre kell az adómértéket megállapítani, majd az így adódó reklámadót a csoporttagok között az adóalapok arányában kell megosztani. Figyelem! Ez a szabály azonban nem minden kapcsolt vállalkozásra vonatkozik, az összevont adóalap megállapítást csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a reklám-közzétevők közötti kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követő szétválás miatt jött létre.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a társasági adó szempontjából is szükség van reklám közzététel megrendeléssel kapcsolatban nyilatkozatok beszerzésére, hiszen ezek hiányában adóalap növelés jöhet szóba. A helyzetet nehezíti, hogy a társasági adó erre vonatkozó szabályai nem egyeznek meg teljes mértékben a reklámadós szabályokkal.
Forrás: www.5percado.hu
