Jelentős summával tartozik a NAV-nak a bt. Inkasszálhatja-e az adóhatóság a beltag házastársának a bankszámláját is?
„Egy bt. beltagja jelentős, 20 millió forint köztartozást halmozott fel. A céget felszámolták, de még a beltagot mint mögöttes tagot nem vette elő a NAV. Ha a NAV megkeresi a beltagot, hogy a cég által felhalmozott tartozását fizesse ki, akkor a házastárs saját bankszámláját, amely kifejezetten csak az ő nevére szól, érintheti a végrehajtás? Tehát elveheti-e a NAV a bankszámlán található pénzt, ha mondjuk a házastárs tudja bizonyítani, hogy azt az édesanyjától kapta, mert ő utalta át neki. A végrehajtók a gyakorlat alapján hogyan járnak el ebben a konkrét esetben?”
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 35. § (1) bekezdése alapján az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.
Az Art. 35. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett.
Az Art. 35. § (2) bekezdésének f) pontja szerint a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel.
A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:37. § (1) bekezdése értelmében házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
A Ptk. 4:37. § (3) bekezdése alapján a házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
A Ptk. 4:37. § (4) bekezdése értelmében nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.
A Ptk. 4:37. § (2) bekezdése szerint a házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
A Ptk. 4:38. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás.
A fentiek értelmében tehát a kérdés szerinti tényálláshoz kötődően az adózói társaság által meg nem fizetett adótartozásért való helytállásra mögöttes kötelezettként egyrészt azt a személyt szólíthatja fel, akit a társaság okirat révén az adókötelezettsége keletkezését követően ajándékban részesített, illetőleg azt a személyt, aki a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel, tehát például a beltagot. Abban az esetben pedig, ha a beltag az adóhatósági határozatban írtak szerint nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, akkor az adóhatóság a vagyonára végrehajtást vezethet, amely vagyon jelenti egyrészt a beltag különvagyonát, valamint a közös vagyon rá eső részét (tulajdonképpen a felét). Tehát amennyiben hitelt érdemlő módon igazolható, hogy az érintett bankszámla, illetőleg az ott tartott pénz a házastárs különvagyonába tartozik (mert például azt valóban az édesanyjától kapta), akkor erre nem terjedhet ki a kérdés szerinti adótartozás adóhatósági általi érvényesítése érdekében vezetett végrehajtás.
Forrás: www.adozona.hu
