A lakásvásárlási szándékot legtöbbször a pénzhiány töri le. Ha a munkáltató a dolgozó e szándékát támogatni kívánja, akkor a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén akár a teljes vételárat is meghitelezheti közteher nélkül, a kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Ez a kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású lakáscélú munkáltatói kölcsön felvételét jelenti.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja törvény) 72. § (4) bekezdésének f) pontja szerint a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a lakáscélú hitelt, ha azt a munkáltató munkavállalójának hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján a magánszemélynek olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg az szja törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4. pontjában meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.
Korszerűsítésnek, akadálymentesítésnek az szja törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.3 alpont 9.3.4. pontjában meghatározott korszerűsítés, akadálymentesítés minősül.
Abban az esetben viszont, ha a jogszabályi feltételek nem teljesülnek, úgy a kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású lakáscélú munkáltatói kölcsön révén kamatkedvezményből származó adóköteles jövedelem keletkezik, mely után a munkáltatónak kell adóznia.
Mi minősül lakáscélú felhasználásnak?
Lakáscélú felhasználásnak az szja törvény 1. sz. melléklet 9.3.1. alpontja alapján a következők minősülnek:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,
d) a korszerűsítés,
e) az akadálymentesítés.
Az szja törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.3 alpont szerint
korszerűsítésnek
- a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése;
- fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs;
- megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (például napenergia, geotermikus energia) alkalmazását is;
- az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat;
- a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje;
- tető cseréje, felújítása, szigetelése minősül.
A korszerűsítés közvetlen költségeinek a 20 százalékáig a korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munkálatok költsége is elszámolható.
Akadálymentesítésnek a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése minősül új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.
A méltányolható lakásigény mértéke
A törvény a paloták építését nem támogatja, csak a méltányolható lakásigényt.
A méltányolható lakásigény mértéke az szja törvény 1. számú melléklet 9.3.4. c) pontjában meghatározottak szerint az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően
- egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
- három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.
E rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert.
A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség.
A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.
A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani, vagyis a páratlan számú 8-12 négyzetméter közötti szobák a kerekítési szabály miatt kiesnek.
Együtt költöző, együtt lakó családtagok körét is meghatározza az szja törvény, mely szerint a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.
Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, kétgyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.
A lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedése
A munkáltató úgy is segítheti a munkavállalóját, hogy a kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású lakáscélú kölcsönt elengedi az szja törvény 1. sz. mellékletének 2.7. pontja alapján. Ha az elengedés megfelel az szja törvényben foglalt feltételnek, akkor lakáscélú munkáltatói támogatásról van szó. Az elengedett összeg okán a magánszemély több bevételhez jut, ha például egy lakáscserén gondolkodik.
Az adómentesség feltétele, hogy az elengedett összeg a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százaléka, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forint mértékű lehet. Az adómentesség további feltétele, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.
Forrás: www.adozona.hu
