Egyszemélyes kft. tagja és egyben ügyvezetője, ha 2 órás munkaviszonnyal rendelkezik, mennyi járulékot kell fizessen? Milyen esetben kell a minimális alapok után fizetnie a járulékot, milyen formában vállalhatja az ügyvezetői tevékenységet, mikor számít társas vállalkozónak? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
A kérdés részletesen így hangzik: egyszemélyes kft. tagjának, illetve több tagból álló kft. járulékfizetésével kapcsolatban szeretnék felvilágosítást kérni, előre is köszönöm válaszukat!
1. Mekkora összegben kell járulékot fizetni az egyszemélyes kft. tagnak, ha az ügyvezetést ő látja el, és csak heti 2 órás munkaviszonnyal rendelkezik mellette?
2. Amennyiben több kft. tag aláírási jogosultságot kap az alapító okiratban, keletkeztet-e társas vállalkozói jogviszonyt, és ezáltal T1041-es bejelentést? Amennyiben ez a tag nem rendelkezik 36 órát meghaladó jogviszonnyal (pl. 2 órás munkaviszonnyal rendelkezik máshol) akkor kell-e minimum járulékot fizetnie? A következő cikkek kifejtését, értelmezésében szeretném kérni a segítséget! Az alábbi cikk alapján egyszemélyes kft. ügyvezetője, amennyiben az ügyvezetést az alapító okirat megbízása alapján megbízási jogviszonyban látja el társas vállalkozónak minősül, minimum járulékfizetési kötelezettséggel, amennyiben munkaszerződést köt, akkor minimum járulékfizetési kötelezettség nélkül megteheti részmunka időben akár a minimálbér 30 százaléka alatt? Ha igen, akkor a munkaszerződés aláírója ő lesz saját maga? A cikk alapján: a Ptk. alapján az ügyvezetés vagy munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látható el. „Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a kérdésben említett”.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Kérdéseire az alábbi válaszokat adom!
Kiindulás: feltételezem, hogy a kérdések nem kiegészítő tevékenységet folytató személyekre vonatkoznak. A kérdésekben szereplő személy nem részesül gyermek gondozása kapcsán ellátásban és nem folytat nappali tagozaton képzést, illetve szakképzésben nem áll ingyenes képzésben.
Mekkora összegben kell járulékot fizetni az egyszemélyes kft. tagnak, ha az ügyvezetést ő látja el, és csak heti 2 órás munkaviszonnyal rendelkezik mellette?
Nincsen meghatározva minimális óraszám az ügyvezetés kapcsán, tekintettel arra, hogy a cég méretétől és tevékenységétől is függ, hogy az ügyvezető hány órában tudja ellátni a vezetői teendőit. Amennyiben az ügyvezetői tevékenység ellátható például heti 2 órában, akkor a minimálbér is arányosan csökkenthető a heti 2 órás munkavégzéshez igazítva. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén figyelemmel kell lenni az úgynevezett minimális alapokból történő fizetési kötelezettségre. Azaz a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 30 százalékából (ami idén havi bruttó 80 040 forint) kell megfizetni, és legalább a minimálbér 30 százaléka a szociális hozzájárulási adónak is az alapja. Ennél alacsonyabb összegből nem lehet tb-közterheket fizetni.
Megjegyzés: ha a részmunkaidőben az ügyvezető bére a fenti járulékfizetési alsó határt nem éri el, akkor a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a minimális alap közötti különbözetre a munkáltatót terheli a járulékfizetés.
Amennyiben több kft. tag aláírási jogosultságot kap az alapító okiratban, keletkeztet-e társas vállalkozói jogviszonyt, és ezáltal T1041-es bejelentést?
Feltételezem, hogy az aláírási jog az ügyvezetést foglalja magába. A polgári törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ha a természetes személy tag megbízásban ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül. Mind a munkaviszonyban, mind a társas vállalkozói jogviszonyban ellátott ügyvezetés biztosítási jogviszonyt eredményez, amelyet be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon.
Amennyiben ez a tag nem rendelkezik 36 órát meghaladó jogviszonnyal (pl. 2 órás munkaviszonnyal rendelkezik máshol) akkor kell-e minimum járulékot fizetnie?
Ha a tag társas vállalkozóként tevékenykedik, és nem rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, akkor társas vállalkozói jogviszony kapcsán az alábbiak szerint kell fizetni a tb-közterheket:
- 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér, míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum;
- 13 százalék szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér, míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum 112,5 százaléka.
A következő cikkek kifejtését, értelmezésében szeretném kérni a segítséget! Az alábbi cikk alapján egyszemélyes kft. ügyvezetője, amennyiben az ügyvezetést az alapító okirat megbízása alapján megbízási jogviszonyban látja el társas vállalkozónak minősül, minimum járulékfizetési kötelezettséggel, amennyiben munkaszerződést köt, akkor minimum járulékfizetési kötelezettség nélkül megteheti részmunka időben akár a minimálbér 30 százaléka alatt? Ha igen, akkor a munkaszerződés aláírója ő lesz saját maga? A cikk alapján: a Ptk. alapján az ügyvezetés vagy munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látható el. Összevetve a következő cikkel: „Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a kérdésben említett…”
Mint azt a fenti válaszban is írtam, a polgári törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ha a természetes személy tag megbízásban ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül.
Társas vállalkozói jogviszonyban akár díjazás nélkül is el lehet látni az ügyvezetői tevékenységet azzal, hogy ez esetben érvényesül a minimális alapokból a tb-közteher-fizetés, azaz a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót legalább a minimális alapból meg kell fizetni, amely a társadalombiztosítási járulék esetében a minimálbér, még a szociális hozzájárulási adó esetén ez a minimálbér 112,5 százaléka. Igaz ez az egyszemélyes kft. társas vállalkozói jogviszonyban ellátott ügyvezetésére is.
Munkaviszonyban ellátott ügyvezetésnél kötelező díjazást fizetni. Teljes munkaidőben ellátott ügyvezetésnél a munkabér legalább a minimálbér, még részmunkaidős foglalkoztatás esetén a minimálbér a munkaidőhöz arányosítható. A társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja a munkabér azzal, hogy részmunkaidőhöz arányosított munkabérnél is figyelemmel kell lenni arra, hogy van egy minimális alap, amelyből társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni. Ez a minimális alap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka. Az Ön által megjelölt cikk is a következőt tartalmazza: „Munkaviszony esetén: a munkavállaló munkabéréből levonásra kerül a 15 százalék személyijövedelemadó-előlegen túl 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék. A munkáltató a munkabér után megfizeti a 13 százalék szociális hozzájárulási adót, amelyből adott esetben a munkáltató kedvezményt érvényesíthet. 10 órás munkaviszonynál – ha a minimálisan fizetendő bér arányosítva lett a részmunkaidőhöz – figyelemmel kell lenni az ún. minimális alap szerinti tb-közteher-fizetésre. Minimális alap: a társadalombiztosítási járulék minimális alap – néhány esettől eltekintve – havonta legalább a minimálbér (azaz havi bruttó 266 800 forint) 30 százaléka, és szintén legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. Azaz, havonta legalább bruttó 80 040 forintból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, és szintén legalább bruttó 80 040 forint után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. Ha a részmunkaidőben az ügyvezető bére a járulékfizetési alsó határt nem éri el, akkor a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a minimális alap közötti különbözetre a munkáltatót terheli a járulékfizetés.”
Ezzel összhangban áll, az Ön által megjelölt válasz, amelyben a következő olvasható: „Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a kérdésben említett ügyvezető munkaviszonyban (akár részmunkaidőben) lássa el az ügyvezetést, illetve az esetleges személyes közreműködést. Részmunkaidő esetén a járulék és szociális hozzájárulási adó alapja a tényleges munkabér, de havi szinten legalább a minimálbér 30 százaléka.”
Egyszemélyes kft. esetében, ha a tag munkaviszonyban látja az ügyvezetést, akkor a munkaszerződést a tag írja alá mind a munkáltatói részről, mind a munkavállalói részről.
Forrás: Adózóna
