Amit az ingatlan fogalmáról áfa megközelítésben tudni kell
Az ingatlanokkal kapcsolatos ügyletek általában nem tartoznak a cégek általános üzletmenetébe (kivéve az ingatlanfejlesztő-beruházó cégeket), de az ügyletek jelentős értéke miatt mindenképpen körültekintéssel kell eljárni az ilyen tranzakciók során.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) nem határozza meg az ingatlan fogalmát, sőt a Ptk. sem tartalmazza az ingatlan definícióját. A jogelmélet azonban egységes abban, hogy ingatlannak azok a dolgok minősülnek, amelyek állaguk sérelme nélkül egyáltalán nem vagy csak jelentős értékvesztéssel helyezhetők át másik helyre. Ezen általános jogelvből kiindulva érdemes megfejteni az áfatörvény által definiált ingatlanhoz kapcsolódó fogalmakat.
Az első fogalom az építési telek (áfatörvény 259. § 7. pontja):
„építési telek: az olyan
a) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,
b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület) és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak”.
Az áfatörvény szerint az építési telek az olyan telek, amely
1. beépítésre szánt területen fekszik,
2. az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
3. a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető,
4. és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m,
5. továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.
A gyakorlatban leginkább az szokott kérdésként felmerülni, hogy az adott építési telek beépített ingatlannak minősül-e: például ha ténylegesen építési telekként funkcionál (de esetleg egy bontandó ingatlan található rajta) építési telekként kezelendő-e. Ebben az esetben a következetes adóhatósági jogértelmezési gyakorlat mindig az illetékes települési önkormányzat építésügyi hatóságának álláspontját tekinti irányadónak.
Az áfatörvény értelmező rendelkezései között található meg a lakóingatlan fogalma is: (259. § 12. pont): „lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület”.
Fontos megemlíteni, hogy forgalmi adózási szempontból tehát két feltételnek kell teljesülni ahhoz, hogy az adott ingatlan lakóingatlannak minősüljön: az első feltétel az, hogy az adott ingatlan „lakás céljára létesített” legyen. Ezt az építésügyi hatósági engedélyek (építési engedély, használatba vételi engedély) képesek igazolni. A második feltétel pedig az adott ingatlan nyilvántartását (értsd: ingatlan-nyilvántartás szerinti besorolását) érinti. Mindkét feltételnek együttesen meg kell valósulnia ahhoz, hogy az adott ingatlan lakóingatlannak minősülhessen. Érdekes kérdés lehet még az, hogy hogyan kell kezelni azokat az eseteket, amikor az áfa rendszerében korábban nem lakóingatlannak minősülő ingatlan olyan átalakítása történik, amelyet követően az ingatlan átminősítésre kerül, ennek eredményeképpen pedig az ingatlan áfa szempontból már lakóingatlannak minősül, akkor egy új, korábban nem létező lakóingatlan jön létre (amelynek értékesítése úgy tekintendő, mint az új lakóingatlan első értékesítése). Ezt a kérdést a 2008/64. Adózási kérdés úgy rendezte, hogy: „amennyiben egy lakóingatlantól eltérő rendeltetésű ingatlan 2008-ban történő átalakítása […] lakóingatlan(ok) létrejöttét eredményezi, akkor ez(eke)t a lakóingatlan(oka)t áfa szempontból úgy kell tekinteni, mint amely(ek) csak az átalakítás befejezésétől kezdődően léteznek. Erre való tekintettel, továbbá figyelemmel arra a tényre, hogy ezek a lakóingatlanok új használatbavételi engedélyt is kapnak majd, megállapítható, hogy amennyiben az értékesítésük a rájuk érvényes új használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül megvalósul, akkor az új áfatörvény 86. § (1) bekezdésének jb) pontja értelmében kötelezően adóköteles ügyletnek minősül, amely után áfafizetési kötelezettség keletkezik, függetlenül attól, hogy az értékesítő adóalany az ingatlanértékesítéseit adókötelessé teszi-e vagy sem.”
A joggyakorlat egyébként megkülönbözteti még a használt- és az új ingatlan fogalmát is, amelyre az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j)–k) pontjai utalnak azzal, hogy az új ingatlan értékesítése adóköteles, a használté pedig fő szabály szerint adómentes. A szabályozás szerint az olyan beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély (vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele) jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év, minden körülmények között adóköteles ügyletnek minősül, amelyet áfafizetési kötelezettség terhel. Ezen feltételeknek megfelelő ingatlanok új ingatlannak, minden egyéb ingatlan használt ingatlannak tekintendő.
Fontos kiemelni, hogy minden olyan esetben, amikor az adott ingatlan rendeltetésszerű használata a korábbi rendeltetésszerű használattal megegyezik, de valamiért új használatbavételi engedély kerül kiadásra, akkor az esetlegesen kiadott új használatbavételi engedély nyomán nem jön létre új ingatlan, mivel az új használatbavétel nyomán nem valósul meg az első rendeltetésszerű használatbavétel.
Forrás: www.adozona.hu