Kiemeljük a fontosabb változásokat
A 2021. évben több kisebb-nagyobb terjedelmű adócsomag vagy önálló módosító törvény módosította – eltérő hatálybalépéssel – a személyi jövedelemadózás szabályait. Rövid írásunkban a fontosabb változásokat emeljük ki.
I. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvényben elfogadott, már 2021. június 21-től hatályos változások:
- ha az adó feletti rendelkezési jogosultságát gyakorolni kívánó magánszemély – az elhalálozása miatt – a nyilatkozattételi jogosultságának nem tud eleget tenni, az adóhatóság soron kívüli adómegállapítási eljárásban a nyilatkozattételt egyébként megalapozó befizetéseket figyelembe veszi, és a befizetett adó terhére történő visszatérítés összegét határozattal állapítja meg;
- az egyéni vállalkozó elhalálozása esetén az örökösnek, özvegynek a tevékenység folytatásának szándékát kizárólag az állami adóhatóság részére kell bejelentenie;
- adómentes a köztársasági elnök által alapított
- klímavédelmi célú alapítványból származó, nyilvánosan meghirdetett ösztöndíj és támogatási program keretében, adott megfelelő juttatás, továbbá
- a COVID-19 vírus által okozott járvány következtében árván maradt gyermekeket támogató alapítvány által adott juttatás;
- évi 12 000 kWh értékesített villamosenergia-mennyiségig mentes az adófizetési kötelezettség alól a háztartási méretű kiserőművek tulajdonosai/üzemeltetője, ha aktív felhasználóként vagy energiaközösség tagjaként szerezni e bevételét.
Változás 2022. január 1-jétől
Az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő módosítások
- Az átalányadózás választására jogosító értékhatárok az éves minimálbér tízszeresében,
- a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében az éves minimálbér ötvenszeresében kerülnek megállapításra.
Az átalányköltség-kulcsok
- a korábban 25, illetve 40 százalékos költséghányadot alkalmazók 40 százalékos;
- a 75, illetve 80 százalékos költséghányadot alkalmazók 80 százalékos;
- a 83, 87, 91, illetve 93 százalékos költséghányadot alkalmazók egységesen 90 százalékos költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket.
Adómentes jövedelemrész
A költséghányadok levonásával számított jövedelem az éves minimálbér feléig mentesül a személyi jövedelemadó alól.
Adóelőleg-fizetési kötelezettség
Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján mindaddig nem állapít meg adóelőleget, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve nem haladja meg az éves minimálbér felét.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adózása
2022. január 1-től az alcím szerinti jövedelem külön adózó jövedelemnek minősül. Kriptoeszköznek tekintendő az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
Jövedelemnek az adóévben elért ügyleti nyereség minősül, ügyletnek pedig az az ügyletet minősül, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszköz átruházása vagy átengedése révén nem kriptoeszköz formájában szerez vagyoni értéket.
Ügyleti nyereséget akkor kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében), ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ha a tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét, akkor ügyleti veszteség keletkezik.
Ha a magánszemély az adóévben, illetve az adóévet megelőző két év valamelyikében ügyleti veszteséget szenvedett el és azt a veszteség keletkezésének évében azt az adóbevallásában feltünteti, élhet az adókiegyenlítés lehetőségével.
Az új szabályrendszer 2022. január 1-jén lép hatályba, azonban a magánszemélyek ezen szabályokat – átmeneti rendelkezés alapján – már a 2021. adóévre is alkalmazhatják.
Azok a magánszemélyek, akik 2021 előtt kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapítottak meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylet esetében alkalmazhatják az új szabályokat a jövedelem megállapítására, és azok eredményét a 2022. év ügyleti eredményeként vehetik figyelembe.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák mentességi szabályának kiegészítése
- a kedvezmény érvényesítésére való jogosultság szempontjából azt a gyermeket is figyelembe lehet majd venni, aki fogyatékossága miatt bentlakásos szociális intézményben él, feltéve, hogy az anya szülői felügyeleti joga fennáll és az anya megfelelően tartja is a kapcsolatot gyermekével;
- nem kell évente új adóelőleg-nyilatkozatot tenniük abban az esetben, ha a nyilatkozatot korábban már megtették, az új nyilatkozatot ugyanazon munkáltatónak, rendszeres jövedelmet juttató kifizetőnek tennék és a nyilatkozat alapját képező helyzet már bizonyosan nem változik.
A kifizető által biztosított kerékpár használatának adómentessége
Adómentes a kifizető által biztosított, kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használata.
II. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról szóló 2021. évi XXXIV. törvényben elfogadott, 2022. január 1-től hatályos változás:
A 25 év alatti fiatalok kedvezménye
A kedvezményt 25. életévük betöltéséig érvényesíthetik a fiatalok [Szja tv. 29/F. § (1) bekezdés]. A törvény bevezeti a jogosultsági hónap fogalmát, ezek azok a hónapok, amelyekben a fiatal a 25. életévét még nem töltötte be. A kedvezmény érvényesítése szempontjából az utolsó jogosultsági hónap az a hónap, amelyben a fiatal a 25. életévét betölti.
A fiatalok munkából származó jövedelmei után érvényesíthető, taxatíve az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó:
- a 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelem,
- a bérnek nem minősülő más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek,
- az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme;
- a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
- az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
- a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
- a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
- a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.
A kedvezmény korlátos: a kedvezmény alapját képező jövedelemből adóévenként a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata mentesülhet a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól.
2022. január 1-jétől ötféle jogcímen csökkenthető az összevont adóalap, a kedvezmények érvényesítési sorrendje a következő:
- a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
- a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
- a személyi kedvezmény,
- az első házasok kedvezménye,
- a családi kedvezmény [Szja tv. 29/F. § (1) bekezdés].
Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár mindkét tagja 25 év alatti fiatal, esetükben az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti. Átmeneti rendelkezés alapján az előbbi szabály a 2021. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható, a 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságok esetében pedig az első házasok kedvezménye érvényesítésének időszakából még hátralévő jogosultsági hónapok tekintetében vehető figyelembe
A fiatal életkora ismert a jövedelmet juttató munkáltató, kifizető előtt, ezért a fiatalnak nem kell nyilatkozatot tennie a kedvezmény érvényesítéséről. (Azonban nyilatkozatot kell tennie a fiatalnak, ha – a kedvezmény értékbeli korlátjára tekintettel – azt az adott kifizetőnél nem vagy csak a jövedelem meghatározott részére kívánja érvényesíteni.)
Az adóelőleget megállapító munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető a fiatal adóelőleg-alapját jogosultsági hónaponként a feltételeknek megfelelően juttatott jövedelem összegével, de legfeljebb az adott évben irányadó, a KSH által közzétett bruttó átlagkereset összegével csökkenti.
A 25 év alatti fiatalok kedvezményét érvényesítő fiatal a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken, a családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével meghatározott összege a társadalombiztosítási szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.
Forrás: 5percado.hu