Hogyan azonosítsuk adókötelezettségünket?
Reklámadó témában arról kevés szó esett eddig, hogy milyen lépéseket érdemes megtennünk annak érdekében, hogy a reklámadó kötelezettségünket feltárjuk, egy belső audit esetén milyen bizonylatokból, nyilvántartásokból építkezhetünk.
Első lépés – Adóköteles ügyletek azonosítása
A reklámadó vizsgálat első lépéseként igyekezzünk azonosítani, mely szempontok és mely tevékenységek tekintetében eshetünk reklámadó kötelezettség alá. Ennek érdekében egészen biztosan elmélyült konzultációra lesz szükség a marketingtevékenységért felelős személyekkel, valamint minden olyan kollégával, aki a beszállítókkal kötött megállapodásokért felelős (általában a beszerzéssel).
A marketing felelősének szerepe egyértelmű: vélhetőleg az ő kezében összpontosul a marketing budget, ő fog tudni segíteni abban, hogy hol, kitől és milyen formájú közzétételt rendelünk meg, azaz a saját reklámok közzétételével vagy a közzététel megrendelésével kapcsolatban tőle fogunk tudni információt kapni.
A beszerzés szerepe talán első körben kevésbé világos. Ugyanakkor, ha arra gondolunk, hogy vélhetőleg a beszerzésnél összpontosul minden olyan vállalás, amely az adott beszállítót érinti, könnyen összeállhat a kép: a más megrendelésére általunk közzétett reklámról tőlük érdemes az információt beszerezni.
A különböző másodlagos és többletkihelyezések, display elhelyezés lehetősége, reklámújságban, óriásplakáton, tv vagy rádió reklámban való megjelenés lehetősége és gyakorisága általában vagy a keretszerződésben, esetleg külön marketing megállapodásban van lefektetve, amely egyértelműen a beszerzésen fut át. Amikor tehát a kötelezettségek teljes körű feltárása a cél, az ő bevonásukra is szükség van.
Második lépés – A főkönyv, azaz az adóalap azonosítása
Érdemes a főkönyvet venni a számszaki ellenőrzés alapjául. Nézzük végig az egyes főkönyvi sorokat, és több szempont szerint értékeljük azokat.
Költségoldal
Vizsgáljuk meg a legfontosabb kérdéseket:
- Melyek azok a költségsorok, amelyek marketing jellegű kiadásokat tartalmaznak?
- Az adott soron szereplő költségek a reklámadó törvény szerinti saját célú reklám közzétételével, vagy reklám megrendelésével kapcsolatban merültek-e fel?
- Amennyiben igen, csak ilyen jellegű összegeket tartalmaznak, vagy érdemes továbbmenni, és az egyes kartonokat részletesebben is megvizsgálni, hogy kiszűrhető legyen, mi tartozik a reklámadó alapjába?
- Biztos, hogy azonosítottunk minden közzététellel kapcsolatos költséget? Tipikus buktató, amikor az anyavállalat nem marketingszolgáltatás megnevezéssel, hanem például a menedzsment szolgáltatás részeként hárít át ránk költségeket, amelyek egy-egy központosított reklámkampány, weblapfejlesztés vagy más hasonló, reklámadó-köteles tényállás kapcsán merülnek fel. Ilyenkor a költségeket sem az egyértelmű főkönyvi számokon kell keresgélnünk. A másik tipikusan előforduló hiba, amikor az adott közzététellel kapcsolatban nem kerül minden költség azonosításra. Pl. a nyomtatott anyag előállítási költségét azonosítjuk adóalapként, de a terjesztés költségei már kimaradnak.
Bevételek
A bevételek vizsgálata során nézzük végig, hogy melyek azok a főkönyvi sorok, amelyeken olyan bevételek jelenhetnek meg, amelyek reklám közzétételéből származnak. Azaz a fent részletezett, beszállítók által fizetett marketing hozzájárulások, a reklám közzétételéből származó bevételek beazonosítása szükséges.
Harmadik lépés – Ki a közzétevő?
Harmadik lépésként vizsgáljuk meg, hogy a fent azonosított költségek közül melyek azok, amelyek reklám közzétételével kapcsolatban, és melyek azok, amelyek közzététel megrendelésével kapcsolatban merültek fel.
A két kategória elkülönítése első pillantásra egyszerűnek tűnik, a valóságban azonban mégsem az. A gyakorlatban a közzétevő személyének meghatározásához a felek között született szerződések, a keretszerződés és az általános szerződési feltételek, esetleges véleményeltérések tanulmányozása lehet szükséges, így ezeket érdemes már a vizsgálódásunk megkezdése előtt összegyűjteni.
Negyedik lépés – Az adóalap kiszámítása
Ha sikerült beazonosítani, mely esetben minősülünk közzétevőnek és mely esetben a közzététel megrendelőjének, tegyük félre egy pillanatra a közzététel megrendelésével kapcsolatos költségeket!
Az éves reklámadó kötelezettségünk alapja a saját reklám közzétételével kapcsolatos költségek lesznek, növelve a más megrendelésére történő közzétételből származó árbevétellel. Amennyiben ez az összeg nem éri el a 100 millió forintot, a vizsgálatunk eredménye az, hogy éves adókötelezettségünk nem merül fel. Amennyiben meghaladjuk ezt az összeget, a 100 millió forint feletti adóalap 5,3%-áról kell teljesítenünk éves bevallási és befizetési kötelezettségünket.
Ötödik lépés – kötelezettségek megrendelőként
Ne felejtsük el, hogy reklám közzététel megrendelőjeként csak másodlagos adófizetési kötelezettség jöhet szóba, bizonyos feltételek fennállása esetén elkerülhető a fizetési kötelezettség.
A cél tehát az, hogy ezeket a feltételeket teljesítsük, és így mentesüljünk a megrendelőként fizetendő havi reklámadó kötelezettség alól. Ilyen eset, ha a reklám közzétevője nyilatkozik felénk arról, hogy ő eleget tesz a reklámadó kötelezettségének (vagy nem éri el a 100 millió forintos adóalapot, és ilyen kötelezettség nem terheli), ha szerepel az adóhatóság honlapján közzétett reklámadó adatbázisban, vagy, ha kérésünk ellenére nem kapunk tőle nyilatkozatot és ezt bejelentjük az adóhatóságnak.
Hatodik lépés – Az adófizetési kötelezettség befizetésének és bevallásának ellenőrzése
Érdemes ellenőrizni, hogy időben és megfelelően tettünk-e eleget bevallási és befizetési kötelezettségünknek. Rendelkezésre áll-e világos és átlátható analitika, annak megfelelően történt-e a bevallás és a befizetés, és nem feledkeztünk meg az adóelőlegekről és a feltöltési kötelezettségről sem.
A fenti lépések lekövetése biztosíthatja számunkra, hogy ne hagyjunk ki egyetlen teendőt sem a reklámadó kötelezettség kapcsán, és nem kell tartanunk egy jövőbeli adóhatósági vizsgálat következményeitől sem.
Forrás: www.5percado.hu
