A főállású kisadózó nyugdíjra jogosító szolgálati ideje
A biztosított főállású kisadózók esetében a társadalombiztosítási ellátások szempontjából bizony van jelentősége annak, hogy az alacsonyabb összegű (50 000 forint) vagy az emelt összegű tételes adó (75 000 forint) megfizetését vállalják. Az emelt összegű tételes adóhoz ugyanis magasabb összegű ellátás alap is kapcsolódik, ezért a nyugdíjra jogosító szolgálati idő megállapításánál jelentőséggel bír.
KATA kontra nyugdíj
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. § (1) bekezdése szerint, ha a biztosítottnak a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdésének a) – b) és g) pontja továbbá a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) értelmében a teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, a nyugdíj összegének meghatározása szempontjából a biztosítási időnek az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szolgálati időnek nyugdíjrendszerünkben kettős jelentősége van.
Egyrészt a jogosultságot megalapozó tényező: öregségi teljes nyugdíjra a nyugdíjkorhatár betöltésekor is csak az jogosult, aki rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel, vagy nőként, csak akkor kaphat öregségi teljes nyugdíjat még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, ha rendelkezik legalább 40 év jogosultsági idővel.
Másrészt a nyugdíj induló összegét meghatározó tényező: a nyugdíj összege az alapul szolgáló havi átlagkereset és az addig elért szolgálati arányában kerül kiszámításra:
- 15 év szolgálatidő → havi átlagkereset 43,0 %-a,
- 25 évig minden további egy év + 2 %
- 26 év szolgálati idő → havi átlagkereset 64,0 %-a,
- 35 évig minden további egy év + 1 %
- 37 év szolgálati idő → havi átlagkereset 75,5 %-a,
- 39 évig minden további egy év + 1,5 %
- 40 év szolgálati idő → havi átlagkereset 80,0 %-a
- és minden további egy év + 2 – 2 % [100 %-nál nem több]
Az arányos szolgálati idő számításának alkalmazására csak a nyugdíj összegének meghatározásakor kerül sor!
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) hatálya alatt működő főállású kisadózó esetében a nyugellátás összegének megállapítása szempontjából számított szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset (81.300 forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (2016-ban 111.000 forint) arányával.
Az arányos szolgálati idő számítást a Tny. 39. § (2) bekezdése értelmében a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell!
A minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amikor a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.
Amennyiben a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adót fizet, amelyre tekintettel az ellátások alapjaként havi 136.250 forint vehető figyelembe, akkor az arányos szolgálati idő számítást nem kell alkalmazni!
Forrás: www.5percado.hu
