Több ezer egyesület működik Magyarországon, nagy számban vannak közöttük sport- és szabadidős tevékenységet folytató egyesületek, vadásztársaságok, horgászegyesületek, egészségvédelemmel és környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek, vagy éppen politikai célokra alakult egyesületek. Cikkünkben az egyesületek alapítására, működtetésére, illetve megszűnésére és végelszámolására vonatkozó szabályokat ismertetjük.

Egyesületet ma Magyarországon bárki alapíthat, bármilyen, nem gazdasági célú tevékenység folytatására, ha az nem ütközik az Alaptörvénybe, és törvény nem tiltja. Az egyesülési jogot az alapvető szabadságjogok biztosítják mindenki számára.

Egyesület alapítása

A civilszervezetek közzé tartozó egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre. Alapítását, működését és megszűnését a civiltörvény és a Ptk. szabályozza. Létrehozásához legalább 10 tagra van szükség, akik az alapszabályt egybehangzó akaratnyilvánítással elfogadják.

Az egyesület nyilvántartásba vétel iránti kérelmét az szervezeti képviselő terjesztheti elő a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéken. A kérelmet az „Egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelem” elnevezésű ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban, papír alapon vagy elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül, ha a kérelmező erre kötelezett. (2015. január 1. óta kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő kérelem, ha a kérelmező jogi képviselővel jár el.)

A kérelemhez kötelezően csatolni kell:

– az alapszabályt,
– a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát, valamint
– ha tartottak alakuló ülést, az ülésről készült jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet (a jelenlévő tagok nevével, lakóhelyével/székhelyével, aláírásával), valamint a tagjegyzéket (az alapító tagok nevével, lakóhelyével/székhelyével és aláírásával),
– ha nem tartottak alakuló ülést, a tagok alapszabályt elfogadó egybehangzó akaratnyilatkozatát, valamint a tagjegyzéket (az alapító tagok nevével, lakóhelyével/székhelyével és aláírásával).

A felsoroltakon kívül szükség esetén mellékelni kell a külön jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését igazoló okiratokat, meghatalmazást, a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatot, a névviseléshez adott engedélyt, idegen nyelvű fordítást.

Valamennyi okiratot – még a kérelem-formanyomtatványt is – teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell benyújtani. Ez azt jelenti, hogy az egyes aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni.

Az alapszabályban egyértelműen rögzíteni kell az egyesület tényleges célját és a tagdíjat, amely nélkül ilyen szervezet nem hozható létre.

Egyesület működésének legfontosabb szabályai

Az egyesület gazdasági tevékenységet a céljának megvalósításával összefüggésben végezhet. Vagyonát a céljának megvalósítására használhatja, nem oszthatja fel a tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

A tagsági jogviszony megszűnhet a tag kilépésével, az egyesület felmondásával, kizárással, vagy a tag halálával, illetve a szervezet jogutód nélküli megszűnésével.

Egyesület vezető tisztségviselője az egyesület tagja lehet. Megbízása maximum 5 évre szólhat. Az alapszabály ettől eltérően megengedheti, hogy a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada az egyesület tagjain kívüli személy legyen.

Az ügyvezetés köteles összehívni a közgyűlést, ha az egyesület vagyona nem fedezi a tartozásokat, vagy ha a céljának elérése veszélybe került. Az ilyen okból összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az okok megszüntetésére intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

Egyesület megszűnése

Egyesület megszűnhet jogutóddal vagy jogutód nélkül. Jogutódlással történő megszűnés esetén az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, vagy egyesületekre válhat szét.

Az egyesület jogutód nélkül szűnik meg, ha megvalósította a célját, vagy a céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg, valamint, ha a tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.

Az egyesület döntéshozó szerve határozatban állapítja meg, hogy az egyesület megszűnt, illetve határozatot hozhat az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről.

Mindkét esetben a megszűnésről hozott határozatban el kell rendelni a végelszámolást, meg kell állapítani a végelszámolás kezdő időpontját, és meg kell választani a végelszámolót. Rendelkezni kell továbbá azoknak a jogalanyoknak, alapítványoknak és egyesületeknek a sorsáról, amelyekben a megszűnő egyesületnek részesedése van, vagy amelyek a részvételével működnek.

Egyesület végelszámolása

A végelszámolás kezdő időpontjában a civilszervezet vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, ettől az időponttól a végelszámoló minősül vezető tisztségviselőnek. Végelszámoló bárki lehet, aki a civilszervezet vezető tisztségviselőjére vonatkozó előírásoknak megfelel.

A végelszámolás bejelentése a végelszámoló feladata. A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben – űrlapon – köteles bejelenteni a civilszervezetet nyilvántartó bíróságának.

A végelszámoló a végelszámolás megindításának nyilvántartásba vétele iránti kérelemben köteles bejelenteni

– a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét,
– a végelszámolás kezdő időpontját,
– a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét),
– ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a nyilvántartási számát (cégjegyzékszámát) és a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint
– a civilszervezet ügyintéző és képviseleti szerve megbízatásának megszűnését.

A kérelmet az „Egyesület végelszámolás megindításának nyilvántartásba vétele iránti kérelem” ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban, papír alapon vagy elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra, ha a kérelmező erre kötelezett.

Miután a bíróság a végelszámolás megindításáról hozott végzést közzétette, a végelszámoló feladata, hogy a közzétételtől számított 15 napon belül értesítse a végelszámolásról a civiltörvény 9/B § (6) bekezdésében felsorolt szervezeteket:

a) az ingatlanügyi hatóságot a végelszámolás tényének bejegyzése érdekében,

b) ha a civilszervezet valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szerepel, e nyilvántartást vezető szervezetet,

c) a területileg illetékes állami munkaerő-piaci szervezetet,

d) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások elhárításához, illetve a terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,

e) a civilszervezet pénzforgalmi számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót,

f) a civilszervezet vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit,

g) a civilszervezet által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot.

A korábbi vezető tisztségviselő feladata, hogy a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül

a) a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztassa,

b) a nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és az adóügyi iratokról iratjegyzéket készítsen, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja,

c) tartalékot képezzen (a végelszámoló díjazása esetén) a végelszámoló díjának és költségtérítésének várható összegéreés azt a pénzforgalmi számlájára befizesse, ott elkülönítetten tartsa nyilván,

d) a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a munka törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztassa.

A fentiekben foglalt feladatokat akkor is el kell végezni, ha a végelszámoló a korábbi vezető tisztségviselő.

Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló köteles üzleti évenként elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a szervezet végelszámolás alatt áll.

A végelszámolónak ezen túl évente tájékoztatót kell készítenie a döntéshozó szerv és a bíróság részére a végelszámolás alatt álló szervezet helyzetéről. A tájékoztatóban meg kell indokolnia, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, valamint meg kell jelölnie az eljárás befejezésének várható időpontját is.

A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni.

A civilszervezet hitelezői a végelszámolás közzétételétől számított40 napon belül jelenthetik be a követeléseiket a végelszámolónak.

A 40 napos határidő elteltét követő 15 napon belül a végelszámoló jegyzéket készít a követelésekről, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket, majd további 15 napon belül a követelések jegyzékét benyújtja a bírósághoz. Ugyanezen időtartam alatt értesíti a vitatott hitelezői igények hitelezőit a követelésük ilyen minősítéséről.

A vitatott igények fedezetére lekötött tartalékot kell képezni. Az a hitelező, akinek vitatott követelése van, igényét a végelszámoló értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróság előtt perben érvényesítheti. A per megindítását a végelszámolónál igazolnia kell.

A végelszámoló végelszámolási nyitómérleget készít, amit hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva – szükség szerint – korrigál (korrigált végelszámolási nyitómérleget készít), majd a civilszervezet döntéshozó szerve elé terjeszt.

Ha a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján megállapítható, hogy a civilszervezet vagyona nem fedezi a hitelezők követeléseit, és a hiányzó összeg harminc napon belül nem pótolható, akkor a végelszámoló köteles haladéktalanul felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A kérelem előterjesztéséhez nincs szükség a döntéshozó szerv hozzájárulására, de haladéktalanul tájékoztatni kell róla.

A hitelezői követelések kiegyenlítése után megmaradt vagyont az alapszabályban megjelölt, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló célú szervezetnek kell átadni. Ha nem fogadják el, vagy az alapszabály nem rendelkezik erről, akkor a nyilvántartó bíróság a jogszabályban meghatározott szervezetnek adja át a megszűnő civilszervezet vagyonát.

A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló elkészíti és az ellenőrzésre feljogosított szerv (felügyelő bizottság, könyvvizsgáló) jelentésével együtt a döntéshozó szerv elé terjeszti jóváhagyásra a civiltörvény 9/G paragrafusának (1) bekezdése szerinti alábbi iratokat:

a) az adóbevallásokat,

b) a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,

c) a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,

Sportegyesület, sportszervezet esetén csatolandó további iratok:

– a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) igazolása, hogy a sportegyesület, sportszervezet az állami sportcélú támogatás felhasználásával a sportról szóló 2004. évi I. törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt,

– a MOB igazolása arról, hogy a sportegyesület, sportszervezet állami sportcélú támogatásban nem részesült.

Forrás: www.adozona.hu 2015.08.11