Milyen feltételek mellett alkalmazható az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások
nyújtása során a 18 %-os kedvezményes adómérték 2017. január 1-jétől
[Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. rész 4. pont, 82. § (3) bekezdés, 305. § (2) bekezdés]
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 2017.
január 1-jén hatályba lépő módosítása az egyes étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások
nyújtására a 18 %-os kedvezményes adómértéket rendeli alkalmazni. Ennek alkalmazásához
együttesen több feltételnek kell megfelelnie a szolgáltatásnak. Elsődleges a szolgáltatás jelleg
érvényesülése, azon túl meg kell felelni a statisztikai besorolásra alapozva meghatározott
tevékenységi körnek, valamint az adott szolgáltatáscsoportba illeszkedő tevékenységnél is
csak bizonyos termékkör kiszolgálása esetén lehet a kedvezményes adómértéket alkalmazni.
I. Jogszabályi háttér áttekintése
Az Áfa tv. 82. § (3) bekezdése alapján az Áfa tv. 3/A. számú mellékletében felsorolt
termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 18 százaléka. Az Áfa tv.
3/A. számú mellékletének szolgáltatásokra vonatkozó II. része – s ebből következően a 18%-
os adómérték alá tartozó szolgáltatások köre – 2017. január 1-jével egy új, 4. ponttal egészül
ki, mely a következőket tartalmazza: Étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben
készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből)
Ahhoz, hogy az adott ügylet e pont alapján 18%-os adómérték alá tartozzon, a következő
feltételeknek kell együttesen fennállnia:
– az Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia,
– ennek a szolgáltatásnak a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002.
szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia,
– a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell
vonatkoznia.
A feltételek konjuktív feltételek, vagyis ha ezek közül bármelyik nem teljesül, az adott
ügyletre a kedvezményes áfa kulcs nem alkalmazható.
Elöljáróban szükséges megjegyezni, hogy az SZJ szerinti fogalmak, valamint az Áfa tv. és az
Európai Unió Tanácsának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK
irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási
rendelet (Áfa vhr.) szerinti fogalmak tartalmilag nem feltétlenül fedik egymást, így nem azok
elnevezését, hanem a szolgáltatás tartalmát kell meghatározónak tekinteni.
Az alábbiakban részletes áttekintés található arról, hogy az egyes, fentebb felsorolt
feltételeknek történő megfelelés mit takar.
II. Szolgáltatásnyújtáskénti megítélés szempontjai
A kedvezményes áfa kulcs alkalmazhatóságának egyik feltétele, hogy az adóalany által
teljesített ügylet az Áfa tv. értelmében vett szolgáltatásnyújtásnak minősüljön. Tehát először
is szükséges meghatározni, hogy milyen szempontok szerint határolható el, hogy termék (étel,
ital) értékesítése, vagy étkeztetési szolgáltatás nyújtása történik. E tekintetben az Európai
Bírósági ítéletekre alapozva az Áfa vhr. 6. cikke tartalmaz szempontokat. A hivatkozott
jogszabályhely a következőket tartalmazza:
„(1) Az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek kész- vagy
félkész ételek és/vagy italok emberi fogyasztásra szánt értékesítéséből állnak, és amelyeket az
azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek. Az ételek
és/vagy italok értékesítése csak az egyik összetevője a teljesítésnek, amelyben a
szolgáltatások vannak túlsúlyban. Az éttermi szolgáltatás az említett szolgáltatásoknak a
szolgáltatásnyújtó létesítményeiben történő nyújtása, a vendéglátó-ipari szolgáltatás pedig az
említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményein kívül történő nyújtása.
(2) Nem tekintendő az (1) bekezdés szerinti éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatásnak a
kész- vagy félkész ételek és/vagy italok, olyan értékesítése – függetlenül attól, hogy az
magában foglalja-e a fuvarozást vagy sem – amelyet nem kísér semmilyen más kiegészítő
szolgáltatás.”
A fentiek alapján kiemelendő, hogy az Áfa tv. értelmében nem attól minősül szolgáltatásnak
az ügylet, hogy az ételt, italt helyben elkészítik, hanem az teszi szolgáltatássá az ügyletet, ha
az elkészített étel, ital értékesítését az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő
szolgáltatások kísérnek, mely szolgáltatáselemek dominálnak az ügyletben.
A fentiek értelmében nem szolgáltatásnyújtás, hanem termékértékesítés valósul meg például a
következő esetekben:
– az étel, helyben készített alkoholmentes ital elvitelre történő értékesítésekor,
– az étel, helyben készített alkoholmentes ital olyan értékesítésekor, amely a házhoz szállítást
is magában foglalja,
– az étel, helyben készített alkoholmentes ital olyan körülmények között történő
értékesítésekor, amikor a helyben fogyasztáshoz legfeljebb pult vagy „körbefutó deszka”
biztosított (jellemzően ide tartoznak pl. lángossütők, pecsenyesütők piaci, illetve büfé
kocsiból történő értékesítései). Ez esetben ugyanis nem tekinthető úgy, hogy az azonnali
fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások vannak túlsúlyban az ügyletben.
Ugyanakkor a szolgáltatásnyújtásnak történő minősítéshez nem feltétlenül szükséges, hogy az
ételt, italt felszolgálják, tehát az önkiszolgáló étkezőhelyeken is megvalósulhat
szolgáltatásnyújtás. Így abban az esetben, ha az étel, helyben készített alkoholmentes ital
helyben fogyasztásra történő értékesítése úgy valósul meg, hogy a helyben fogyasztáshoz
megfelelő környezet eszközök (pl. asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta, stb.), és
azok tisztántartása biztosított (szemetes, takarítás, leszedés), szolgáltatásnyújtás valósul meg
attól függetlenül, hogy azokat (részben vagy egészben) közvetlenül az étel, helyben készített
ital értékesítője vagy más személy biztosítja. Ennek megfelelően szolgáltatásnyújtás történik
pl. a plázák éttermi részén megvalósuló, helyben történő fogyasztásra való értékesítés esetén
akkor is, ha az étel elfogyasztásához használt asztalt, széket vagy pl. a fogyasztáshoz
kapcsolódó mosdó használatot, illetve előzőek tisztán tartását részben vagy egészben nem
(illetve nem közvetlenül) az étel, helyben készített alkoholmentes ital értékesítője biztosítja.
A megfelelő besorolás alá tartozó vendéglátó egység elvitelre történő értékesítésének
termékértékesítéskénti vagy szolgáltatásnyújtáskénti megítélése során a vevő elviteli vagy
helyben fogyasztási szándéka a meghatározó. Például, ha a vevő az étteremből, cukrászdából
elvitelre kéri az ételt, süteményt, majd amikor becsomagolva átveszi, mégis leül egy asztalnál,
és azt ott helyben elfogyasztja, akkor az emiatt nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak, hanem
az eredeti szándékának megfelelően kezelendő, termékértékesítésként, az annak megfelelő
adómértékkel.
III. A statisztikai besorolás elvei, kérdései
A kedvezményes adómérték alkalmazhatóságának második feltétele, hogy az adóalany által
végzett ügylet az SZJ 55.30.1. éttermi szolgáltatás kategóriába tartozzon.
SZJ 55.30.1 Éttermi szolgáltatás
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 176. § (13) bekezdés
c) pontja alapján az Áfa tv-ben hivatkozással meghatározott szolgáltatások vonatkozásában a
Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. év szeptember hó 30. napján
érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi)
változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.
A Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes
besorolási rendje szerint SZJ 55.30.1 Éttermi szolgáltatások körébe a következők tartoznak:
55.30.11 Éttermi, cukrászdai szolgáltatás
Idetartozik: az ételek és italok elkészítése és pincér általi felszolgálása olyan éttermek,
kávéházak és hasonló étkezőhelyek által, amelyek asztalnál (pultnál, vagy bárpultnál) ülő
egyéni vendégek számára történő felszolgálással teljes szolgáltatást nyújtanak szórakoztató
műsorral vagy anélkül.
Nem ide tartozik: az ital étel nélküli felszolgálása (55.40.10).
A „nem ide tartozik az ital étel nélküli felszolgálása” megjegyzés azt jelenti, hogy ha a
vendég olyan vendéglátó-ipari egységben fogyaszt, ami nem rendelkezik melegkonyhával,
akkor a szolgáltatás az SZJ 55.40.10 tételébe tartozik, így arra a kedvezményes adómérték
nem alkalmazható. Az SZJ 55.40.10 „Bárok, hasonló vendéglátás” elsősorban azoknak a
vendéglátó egységeknek a szolgáltatása, amelyeknek főtevékenysége SZJ 55.40 „Bárok,
hasonló vendéglátás”. Például: bár, diszkó, kocsma, italbolt, söröző (nem melegkonyhás),
borozó (nem melegkonyhás), teázó, kávézó (nem melegkonyhás). A „nem melegkonyhás”
kitétel azt jelenti, hogy nincs helyben ételkészítés, . azonban nem a helyszínen készített
egyszerű étel (kelt és zsíros tésztából készített finom pékáru, pogácsa, szendvics, stb.)
értékesíthető. Amennyiben azonban melegkonyhával rendelkező étteremben fogyasztanak
étkezés nélkül helyben készített nem alkoholtartalmú italt (például csak kávét vagy helyben,
frissen csavart narancslét), az tartozhat a kedvezményes adómérték alá.
Az SZJ 55.30.11 szolgáltatást nyújtó tipikus vendéglátó egység kategóriák: étterem,
szállóvendégeken kívül másokat is kiszolgáló szállodai étterem, vendéglő, kávéház
(melegkonyhás), söröző (melegkonyhás), pizzéria, a hajók fedélzetén önálló egységként
működtetett étterem, cukrászda, stb.
Az olyan vendéglátóhely, amely nem rendelkezik „étkezőhellyel”, ezért nem biztosítja az
általa elkészített étel elfogyasztását a helyszínen, hanem kizárólag kiszállításra termel (házhoz
szállítja az ételt), az SZJ 55.52.1 „Közétkeztetés” tételébe tartozó tevékenységet végez.
Kedvezményes adómérték erre nem alkalmazható.
55.30.12 Étkeztetés járművön
Idetartozik: az ételek és italok elkészítése és felszolgálása közlekedési eszközön, például
vasúti étkezőkocsiban vagy hajón. A teljes szolgáltatás általában asztalnál (pultnál, vagy
bárpultnál) ülő egyéni vendégek számára, pincér által történik.
Nem ide tartozik: az ital étel nélküli felszolgálása (55.40.10).
55.30.13 Önkiszolgáló étkeztetés
Idetartozik: az étel és ital készítése, felszolgálás (pincérszolgáltatás) nélkül olyan
étkezőhelyen, ahol ülőhely rendelkezésre áll. Az SZJ 55.30.13 szolgáltatást nyújtó tipikus
vendéglátó egység kategóriák: gyorsétterem, büfé (melegkonyhás).Nem ide tartozik: a pincér
nélküli ételszolgáltatás, ami általában ülőhelyet nem biztosító egységben történik (55.30.14),
az ital étel nélküli felszolgálása (55.40.10).
55.30.14 Egyéb étkezőhelyi szolgáltatás
Idetartozik: például a hal- és pecsenyesütő bódék, ülőhely nélküli gyorsétkezdék, elvitelre
készítő étkezdék stb. étel- és ital kiszolgálása. Ezek az étkezőhelyek általában nem
biztosítanak ülőhelyet vendégeik számára és nem szállítanak házhoz. Idetartozik: a mozgó
fagylalt- és süteményárusítás is.
Nem ide tartozik: az étel-, italautomata által történő kiszolgálás (52.63.10.2), az étel
készítése és kiszállítása a háztartásoknak (55.52.11.0).
Az SZJ 55.30.14 szolgáltatást nyújtó tipikus vendéglátó egység kategóriák: büfé
(hidegkonyhás), pecsenyesütő, kolbász- és hurka-sütő, halsütő, lángossütő, kürtőskalácssütő,
stb.
Az egyébként a kedvezményes adómérték szempontjából meghatározó besorolási szám alá
tartozó SZJ 55.30.14 Egyéb étkezőhelyi szolgáltatás kategóriába sorolható értékesítések,
ügyletek kapcsán fel kell hívni a figyelmet arra, hogy azok nem feltétlenül minősülnek
szolgáltatásnyújtásnak az Áfa tv. alkalmazásában (így nem alkalmazható rájuk a 18%-os
kulcs), mivel az említett EU végrehajtási rendelet szerinti fontos feltétel, a szolgáltatás-jelleg
nem dominál ebben az értékesítési formában.
Nem tartozik az Áfa tv-ben hivatkozott SZJ 55.30.1 alá a munkahelyi étkeztetés (SZJ
55.51) és a közétkeztetés (SZJ 55.52) sem, így arra kedvezményes adómérték nem
alkalmazható.
Az SZJ besorolás értelmében az alábbi jellemzőknek megfelelő tevékenységeket kell
munkahelyi (SZJ 55.51)-, illetve közétkeztetésnek (SZJ 55.52) tekinteni.
SZJ 55.51.10 Munkahelyi étkeztetés (nem kedvezményes adómérték)
Idetartozik: az ételek és italok elkészítése, és meghatározott személyeknek (pl.
munkavállalók, tanulók, sportolók) általában kedvezményes áron történő kiszolgálása. Ide
tartozik még az iskolai oktatásban részesülő fiataloknak az oktatási intézmény keretei között
biztosított saját konyhás menzai étkeztetése, a munkahelyi, hivatali, sport-, honvédségi
kantinok, büfék étkeztetési szolgáltatása. Az étkezési szolgáltatást biztosítót jellemzően a
munkáltató bízza meg az étkezést igénybe vevők ellátásával.
A munkahelyi étkeztetés statisztikai besorolásánál lényeges szempont, hogy ezt elsősorban
egy meghatározott kör veheti igénybe, az adott helyen „dolgozó” emberek és, hogy a
kiszolgáló egység megfeleljen az SZJ 55.30.1 alá tartozó vendéglátó-ipari egységek
valamelyikének.
E szolgáltatáscsoportba tartozáshoz nem szükséges az, hogy a munkahely, iskola stb.
kedvezményesen nyújtsa az étkezési szolgáltatást a munkavállalók, diákok, stb. számára, és
az sem, hogy „zárt” legyen az étkeztetés, azaz, hogy ott kizárólag a saját „alkalmazottak”
étkezhessenek.
Abban az esetben, amikor egy üzemi étkezde helyben készíti az ételt, amelyet vagy
önkiszolgáló rendszerben vagy étel-automatából vesznek meg a munkavállalók, ez utóbbi is
az SZJ 55.51.10 „Munkahelyi étkeztetés” tételbe tartozik. (Helyben készítik az ételt, és az
ételautomata a felszolgálás „meggyorsításának” módját jelenti.)
Amennyiben azonban egy központi konyhán készítik az ételt, amelyet helyszínre
kiszállítanak, és ott étel-automatából megvásárolható, akkor ez a tevékenység az SZJ
52.63.10.2 „Árusító automatából történő értékesítés” tételbe tartozik.
55.52 Közétkeztetés (nem kedvezményes adómérték)
A központi konyhák besorolása
Azok a vendéglátó-ipari egységek, amelyek az ételeket megrendelésre, és kiszállításra
készítik, a következő kategóriába tartoznak:
Amennyiben természetes személy a megrendelő:
SZJ 55.52.11 Ételkészítés lakosságnak
Idetartozik az étel készítése és kiszállítása háztartások számára, amelybe beletartozhat az étel
és ital megrendelőnél történő felszolgálása is. Idetartozik a mozgó ételárusítás, étel házhoz
szállítása is.
Amennyiben gazdasági egység rendeli meg:
SZJ 55.52.12 Ételkészítés közlekedési szervezetnek
Idetartozik a közlekedési szervezetek részére történő ételkészítés, italellátás (pl. légiforgalmi
társaságoknak).
SZJ 55.52.13 Ételkészítés más szervezeteknek
Idetartozik az étel elkészítése és iskolákhoz, üzemekhez, egyéb intézményekhez,
éttermekhez, étkezdékhez, kantinokhoz, büfékhez stb. való eljuttatása.
Amennyiben a központi konyha valamilyen módon tartósított ételt készít a TEÁOR’03
értelmében élelmiszer-ipari tevékenységet folytat.
Az alábbi esetekben a következő SZJ besorolások az irányadók:
Ételszolgáltatás rendezvényeken:
Ételszolgáltatás rendezvényeken magánszemélyek számára az SZJ 55.52.11 („Ételkészítés
lakosságnak”), vállalati, intézményi stb. rendezvényeken az SZJ 55.52.13 („Ételkészítés más
szervezeteknek”) szám alá sorolható.
Az SZJ alá sorolás tekintetében a KSH Módszertani főosztályától, a modszertan@ksh.hu
címen kérhető tájékoztatás.
IV. Étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom meghatározásának
szempontjai
A kedvezményes adómérték alkalmazhatósága szempontjából meghatározó jelentősége van
annak is, hogy az adott étkezőhelyi vendéglátás keretében milyen étel-, italforgalom valósul
meg. Mindenekelőtt jelezzük, hogy a kedvezményes kulcs alkalmazhatóságához nem
szükségszerű, hogy egy adott szolgáltatás keretében étel- és helyben készített, nem
alkoholtartalmú ital fogyasztására is sor kerüljön. Mindemellett, ahogy az előzőekben már
szerepelt, jellemzően nem tartozik az SZJ 55.30.1 alá az olyan szolgáltatás, amelynek
keretében kizárólag italforgalom valósulhat meg, így a kizárólag italforgalmat tartalmazó
szolgáltatás csak abban az esetben tartozik kedvezményes adómérték alá, amennyiben a
felszolgált ital helyben készített és nem tartalmaz alkoholt, valamint az SZJ 55.30.1 alá
tartozó étkezőhelyi vendéglátás keretében valósul meg.
Amennyiben az adott (egyéb törvényi feltételeknek megfelelő) szolgáltatás keretében
kizárólag ételforgalom vagy ételforgalom és helyben készített, alkoholmentes italforgalom
valósul meg, 18%-os adómérték alkalmazandó.
Amennyiben a szolgáltatás az ételforgalom és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú
italforgalom mellett magában foglal helyben készített alkoholtartalmú italforgalmat vagy nem
helyben készített italforgalmat is, a 18%-os adómérték akkor sem terjedhet ki a helyben
készített alkoholtartalmú italforgalomra, illetve a nem helyben készített italforgalomra, ha az
egyébként az összes étel- és italforgalmon belül elhanyagolható mértékű.
Amennyiben a szolgáltató az ilyen étkezőhelyi vendéglátás adóalapján belül nem határozza
meg külön az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. rész 4. pontjában foglaltaknak megfelelő
(kedvezményes adómérték alá tartozó) forgalom és az azon kívüli italforgalom adóalapját (ide
tartozik pl. az az eset, amikor a szolgáltató fix áron korlátlan étel és italfogyasztást biztosít a
vendégeinek), és e megosztást nem jeleníti meg a szolgáltatást kísérő bizonylaton, akkor a
szolgáltatás egészére 27%-os adómérték alkalmazandó. Amennyiben viszont az étkezőhelyi
vendéglátás kedvezményes adómérték alá tartozó részének önálló adóalapja van, arra 18%-os
adómérték alkalmazandó, feltéve, hogy e megosztás a szolgáltatást kísérő bizonylaton is
megjelenik. Az étkezőhelyi vendéglátás kedvezményes adómérték alá tartozó része
adóalapjának meghatározása jellemzően az egyes ételekre, italokra meghatározott egyedi árak
alapul vételével történhet. Azokban az esetekben, amikor erre bármely oknál fogva nincs
lehetőség, a megosztást a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét betartva, vagyis oly módon kell
elvégezni, hogy az eset összes körülményeit figyelembe véve, a kedvezményes adómérték alá
eső szolgáltatás adóalapja ne legyen indokolatlanul magas.
A helyben készített, nem alkoholtartalmú italok körébe olyan italok tartoznak, mint pl. a
gyümölcsből, zöldségből helyben préselt vagy facsart innivaló, illetve a helyben készített
alkoholmentes koktél, turmix, tea, limonádé, kávé. A helyben készített, nem alkoholtartalmú
italok körébe tartozik a jellemzően gyorséttermekben használt italkészítő automatából a
sűrítményből szódavíz hozzáadásával kiszolgált szénsavas üdítőital is.
A palackos üdítő ugyanakkor nem válik helyben készített itallá pusztán azáltal, hogy az adózó
azt kitölti és a kitöltött üdítőt pl. citromkarikával ízesíti, díszíti.
V. Hatálybalépés
Az Áfa tv. – 2017. január 1-jétől hatályos – 305. § (2) bekezdése értelmében a törvény 3/A.
számú melléklet II. rész 4. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben
a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
Az Áfa tv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott főszabály szerint a fizetendő adó
megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Így a 3/A. számú
melléklet II. rész 4. pontjának megfelelő vendéglátó szolgáltatás nyújtása esetén akkor
alkalmazható a 18 %-os adómérték, ha e szolgáltatásnak az Áfa tv. szerint meghatározott
teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
A főszabálytól eltérően, az Áfa tv. 84. § (2) szerint termék Közösségen belüli beszerzése
esetében, előleg fizetése esetében, a 60. §-ban említett – fordított adózással érintett –
esetekben, valamint a 64. § (2) és (3) bekezdésében – termékimportra vonatkozóan – említett
esetekben a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. E szabály
alkalmazása a vendéglátási szolgáltatás esetében az előleggel összefüggésben merülhet fel.
Előleg átvétele esetén a 18 %-os adómérték akkor alkalmazandó, ha annak átvételére,
jóváírására, megszerzésére 2017. január 1-jén vagy azt követő időpontban kerül sor egy, az
említett feltételeknek megfelelő vendéglátó szolgáltatással összefüggően.
Forrás: www.nav.gov.hu
